Az első jelentés

A teljes tanulmány elolvasható, vagy letölthető a "Teljes tanulmány", vagy a "Letöltés" gomb megnyomásával

A Nyugdíj és Időskor Kerekasztal, összehasonlítva a nemzetközi és hazai szakirodalommal, több ponton újszerű megközelítésre vállalkozott.

1. Olyan nyugdíjmodell elkészítését tűzte ki célul, amely alkalmas több, minőségileg („paradigmatikusan”) különböző (nem is feltétlenül előre meghatározott) nyugdíjreform-koncepció összehasonlító hatásvizsgálatára – szemben azzal, hogy a közismert nemzetközi és hazai modellek egy adott nyugdíjrendszer előreszámolására vállalkoznak.

2. Komplex társadalmi és gazdasági hatásvizsgálatot kíván lefolytatni a rendelkezésre álló keretek és idő nyújtotta lehetőségek között. Az ismert modellek jellemzően vagy a makropénzügyre koncentrálnak, és elsősorban a nyugdíjalap egyensúlyát, a költségvetésre kifejtett hatását vizsgálják; vagy erőteljesebb mikroszimulációt folytatnak a társadalmi hatások vizsgálatára. A Nyugdíj és Időskor Kerekasztal a két hatást egyidejűleg kívánja vizsgálni.

3. Ebből következően egyrészt kellően részletes, de azért aggregált idősorokra, másrészt igen nagy méretű, egyéni adatokat tartalmazó adatbázisokra is szükség van. A hazai viszonyok között mindkettő nehezen hozzáférhető, munka- és időigényes. A Nyugdíj és Időskor Kerekasztal – az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és a Központi Statisztikai Hivatal együttműködésével – nagy jelentőségű mintavételi projektet is kezdeményezett, amelynek célja, hogy a hatásvizsgálati számításokhoz – bizonyos feltevésekkel kiegészítve – felmérje a 2050-ig nyugdíjba vonulók (nyugdíjra jogosultak) várható számát és eddig megszerzett jogosultságát (elismerhető szolgálati idejét és keresetét), majd ennek alapján a különböző reformváltozatok szerinti várható nyugdíját. E munkához már eddig is nélkülözhetetlen segítséget nyújtott az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a Központi Statisztikai Hivatal, amelyért köszönet illeti e szervezeteket.

A nyugdíjrendszer lehetséges irányai Magyarországon

A Nyugdíj és Időskor Kerekasztal sok munkát és időt fordított a lehetséges fő irányok meghatározására. Ez nem volt könnyű, mert az elmúlt években igen sok, egymásnak ellentmondó, illetve hasonlónak tűnő vélemény hangzott el meg különböző fórumokon, és ezekben gyakran keveredtek az alapvető irányok másodrendű, technikai részletkérdésekkel. A kerekasztal 11 tagja, illetve szakértője vállalkozott arra, hogy álláspontját röviden, írásban kifejtse, ezeket a hozzászólásokat 2007 őszén egy kétnapos kihelyezett munkaülésen megvitattuk, és próbáltuk általánosítani. Ennek eredménye volt az a döntés, hogy – a korábban ismertetett megfontolások alapján – a kerekasztal gazdasági és társadalmi hatásvizsgálati tevékenysége során a következő három, lehetséges fő irányt vizsgálja meg.

1. A társadalombiztosítás tartalmazzon mind biztosítási jellegű, kötelező munkanyugdíjat, mind alanyi jogú alapnyugdíjat legyen (az állami nyugdíjrendszer feladata mind az időskori végletes szegénység enyhítése, mind a jövedelemhelyettesítés); az alapnyugdíj forrása nem munkajárulék, hanem általános adó.

2. A társadalombiztosításban csak biztosítási jellegű, kötelező munkanyugdíj legyen, alanyi jogú alapnyugdíj nem (jövedelemhelyettesítő funkció; a többi feladatot a nyugdíjrendszeren kívül kell ellátni);

3. Távlatilag csak alapnyugdíj legyen (időskori végletes szegénységenyhítés funkció), a kötelező társadalombiztosítási munkanyugdíjat távlatilag, fokozatosan fel kell számolni, illetve az önkéntes alrendszer erősödésével csökkenteni.

E három irány részletes hatásvizsgálata még hátravan, ami a Nyugdíj és Időskor Kerekasztal munkájának központi eleme. A társadalombiztosítási nyugdíjon belül további fontos részkérdések, lehetőségek is felmerülnek, ilyenek a névleges egyéni számla (NDC) és a pontrendszer modellezésének kidolgozása. A hatásvizsgálatnak ezekre is ki kell terjednie. Mindezeket a kerekasztal végleges jelentésében tudjuk majd bemutatni, néhány megjegyzést azonban már most tehetünk. A három fő lehetséges paradigmairány a korábban leírt két alapvető értékválasztás miatt tér el egymástól megközelítésében.

1. Mit gondolunk az állam időskori fogyasztással kapcsolatos szerepéről? A Nyugdíj és Időskor Kerekasztal szakértői között is vannak olyanok, akik szerint az állam által működtetett és/vagy szabályozott nyugdíjrendszer feladata mind az életpálya mentén történő jövedelemsimítás, mind az időskori végletes szegénység megakadályozása, és vannak olyanok is, akik szerint csak reálisan vagy csak a jövedelemsimítás, vagy csak a szegénységenyhítés követelhető meg.

2. Mit várunk az adófizetéssel és szolidaritással kapcsolatos állampolgári viszonyokról? A lehetséges paradigmaváltozatok eltérhetnek fiskális, illetve jóléti kockázati szempontokból is. Egyes várakozások szerint jobb szabályozással, a transzparencia és az ösztönzők megfelelő kialakításával el lehet érni, hogy az állampolgárok részt vegyenek az „ismétléses együttműködés társadalmi szintű játékaiban”, azaz az adó- és járulékfizetés követelményeinek megfelelően és a szolidaritás keretei között tevékenykedjenek. Mások szerint ez inkább egy olyan ideális állapot, amely ha mégsem valósul, igen erőteljes negatív kockázattokkal jár (akárcsak a jelenlegi állapotok között), s ezért erősen meg kell fontolni, hogy mennyire lehetséges erre építeni a nyugdíjrendszer megtervezésekor.

Azokat a kockázatokat is mérlegelni kell azonban, hogy a polgárok hosszabb távon sem képesek/akarnak megbarátkozni olyan szabályrendszerrel, amely tőlük több egyéni felelősséget és tudatos döntéseket követel. Ilyen esetben ugyanis fennáll a veszélye annak, hogy a nyugdíjrendszer ismét nem tölti be hivatását (azaz tömegek maradnak szegények időskorukra) és/vagy azt, hogy nincs olyan politikai védelem, amely megakadályozná, hogy végül ezek a tömegek mégis kiköveteljék a fedezet nélküli magasabb nyugdíjakat – azaz megadóztassák az önkéntesen megtakarítókat.